A gasztroenterológia és a hepatológia nem csak a szisztémás autoimmun betegségek emésztőrendszeri érintettségével foglalkozik; számos olyan immunológiai eredetű kórképet ismerünk, amely elsődlegesen a gyomor-bél traktust, a hasnyálmirigyet vagy a májat érinti, és amelyekben gyak­ran szervspecifikus antitestek is kimutathatók. A közleményben a szerzők szervről szervre haladva foglalják össze a legfontosabb emésztőrendszeri autoimmun állapotok diagnosztikáját.

Képzett távgondozók segítségével egy több mint 10 000 beteg bevonásával végzett egyközpontú kohorsz-vizsgálatban sikerült a vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenteni.

A közlemény arra hívja fel a figyelmet – a teljesség igénye nélkül –, milyen irány­ban kell/kellene fejlődnie a mikrobiológiának hazánkban is ahhoz, hogy megvaló­síthassuk a klinikai mikrobiológus legfontosabb célját: releváns mikrobiológiai lelet szülessen a lehető legrövidebb idő alatt. 

Az alacsony felnőttek (főleg nők) egy része kortársaihoz képest hamarabb fejezi be a növekedést. Ilyenkor többnyire a normális tartomány alsó határa körüli növekedési potenciálnak és a normál variánsként korai nemi érésnek a kombinációja áll a háttérben. Kellő ismeretek birtokában ez a konstelláció korán felismerhető és előnyösen befolyásolható.

A mikrobiológiai diagnosztikában igazi áttörés akkor következett be, amikor a nukleinsav alapú detektálási módszerek kikerültek a kutatólaboratóriumokból. A klinikai mikrobiológus fontos feladata a klinikus kollégák informálása az új módszerek előnyeiről és korlátairól.